Az autizmussal élő embereket sokan tévesen gondolják értelmükben korlátozottaknak.

Ennek az állapotnak semmi köze az intelligenciához, hiszen alapvetően idegi különbségek vannak egy autista és egy neurotipikus (vagyis nem autista) ember között. Szülőként vagy csecsemőgondozóként közelről figyeljük, hogyan fejlődik az újszülött, napról napra tapasztalhatjuk az apró változásokat, amik végbemennek a baba viselkedésében és képességeiben. Ha tudjuk, mit keressünk, felfedezhetjük az autizmus korai jeleit az adott csecsemőnél, melyek nem valamilyen váratlan viselkedésmintázatot jelentenek, hanem a korhoz képest hiányzó képességeket.

Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) jelentése szerint az autizmussal élő gyermekek szülei általában az első évben felfedeznek némely jeleket, és 80-90 százalékuk a gyermek kétéves koráig észlel fejlődésbeli különbségeket. Ezek a megfigyelések és megérzések azért fontosak, mert lehetőséget adnak a gyermek korai diagnosztizálására.

baba
Forrás: unsplash.com

Milyen jelekre érdemes odafigyelni?

Az autizmus nem okoz testi elváltozásokat, hanem a kommunikációjukat befolyásolja, és azt, hogy hogyan viszonyulnak a körülöttük lévő világhoz. A címben is említett, az autizmussal kapcsolatos "spektrum" kifejezés azt takarja, hogy a „tünetek”, jellemzők és képességek egy rendkívül széles skálán mozognak. Ezért fontos, hogy beszéljünk a gyermekorvossal, ha bármilyen fejlődésbeli eltérést tapasztalunk.

  • Szemkontaktus kerülése – a babák két hónapos korukra már képesek felvenni a szemkontaktust és felismerni az arcokat, és ez később is fontos eszköz lesz számukra a kapcsolatépítésben és a környezetük felismerésében. Az autizmussal élő gyermekek két hónapos kortól kezdve kevesebbszer veszik fel a szemkontaktust, így ez egy jel lehet.
  • Kevés gesztus vagy mutogatás – a babák hamarabb tanulnak meg gesztikulálni, mint beszélni, így ha ez elmarad vagy csökkentett mértékben van jelen, az is egy indikátora lehet az autizmusnak.
  • A nevére való minimális reakció – féléves korukra a legtöbb gyermek felfigyel a nevére, különösen, ha az édesanyjától hallja azt, így azok a gyermekek, akik kilenc hónapos koruk körül rendszeresen nem reagálnak a nevükre, valószínűleg spektrumzavarral diagnosztizálhatóak.
  • Az arckifejezések limitáltsága – az arckifejezés a legjobb nonvervális kommunikációs mód az érzelmek és gondolatok kifejezésére, melyet az autizmus spektrumzavarral élők sokkal kevesebbet használnak, mint neurotipikus társaik
  • Késve megtanult beszéd – természetesen minden baba máskor tanul meg beszélni, de kutatások bizonyítják, hogy az autizmussal élő gyermekek általában kevesebb szóval kezdenek el kommunikálni. Ha másfél éves koráig nem beszél, vagy kétéves koráig nem kezd el kétszavas kifejezéseket használni, érdemes konzultálni a gyermekorvossal.
  • Visszafejlődés – az autizmus jele lehet, ha a korábban megtanult képességeit elkezdi elveszteni a gyermekünk. Legtöbbször a beszédképességekben mutatkozik meg ez a regresszió, de a fent említett példák is előfordulnak.

Fontosnak tartjuk leszögezni, hogy az autizmus nem a szülő vagy a gyermek hibája! Nem a nevelés vagy gondozás miatt alakul ki, hiszen ez egy veleszületett állapot. A felelősség azonban abban van, hogy idejében keressük fel a gyermekorvost, ha autizmusra utaló jeleket tapasztalunk.

Forrás: https://www.healthline.com/health/autism/signs-of-autism-in-babies
Borítókép forrása: unsplash.com