Néhány alapbetegség, illetve rizikótényező megléte esetén a verőfényes nyári hónapokban is rendszeresen pótolni kell a napfény vitaminjaként ismert D-vitamint.
A szeptembertől áprilisig tartó D-vitamin-pótlás már-már a mindennapjaink részévé vált. Kevesen tudják azonban, hogy vannak jó néhányan, akiknél nyáron is szedni kell(ene) a D-vitaminos patikaszereket. Ők azok, akik a D-vitamin-hiány szempontjából fokozott kockázatnak vannak kitéve, mert alapbetegségeik vannak, vagy egyszerűen csak keveset tartózkodnak a napfényen.
Akiknek egész évben, így a napfényes hónapokban is szedni kell(ene) a D-vitamint:
· életmódjuk vagy betegségük miatt napsugárzást tartósan nem kapó személyek,
· időskorúak, különösen többszöri elesés esetén,
· túlsúlyosak, elhízottak,
· terhes nők, szoptató anyák,
· csontritkulásos betegek,
· krónikus máj- vagy vesebetegek,
· felszívódási zavarral küzdők,
· mell- vagy vastagbéldaganatosok,
· magas vérnyomásosok, krónikus szívelégtelen betegek,
· mellékpajzsmirigy betegek,
· bizonyos gyógyszereket (pl. epilepszia elleni gyógyszerek, anti-AIDS gyógyszerek, glükokortikoidok, fungicid gyógyszerek) szedők.
Hazánkban a D-vitamin-hiány szempontjából rizikócsoportba tartozóknak (lásd felsorolás) egész évben, folyamatosan javasolt a D-vitamin-bevitel. Ennek értelmében például az éjszakai műszakban is dolgozók vagy a magas vérnyomásos betegek számára a rendszeres D-vitamin-adagolás javasolható, napi 1500-2000 NE dózisban.
Túlsúlyos vagy elhízott felnőtteknél (testtömegindex; BMI > 30 kg/m2) az egyébként szokásos adag duplája, azaz 3000-4000 NE/nap D-vitamin-dózis javasolt, folyamatosan, naponta szedve. Túladagolástól nem kell tartani, mert a D-vitaminból a biztonságosan bevihető mennyiség egy napra eső felső határa serdülőknél, felnőtteknél és terhes nőknél 4000 NE.
