Kevesen gondoljuk, hogy az emberi bélrendszerben élő mikrobák, vagyis a mikrobiom jóléte létfontosságú az általános jó egészség megőrzésében.

A fertőtlenítőszerek gyakoribb használata lehetővé teheti a fertőtlenítőszerekkel szemben ellenálló, vagyis rezisztens baktériumtörzsek kialakulását.

Noha az emberi érintkezés útján nem terjed, a Francisella tularensis az egyik legfertőzőbb baktérium, amely jelentős bioterrorista fenyegetésnek számít.

Az új koronavírus RNS-ét, azaz magát a vírust mutatja ki legkorábban a fertőzést követő 1-3 nappal a garat nyálkahártyájából vett mintából a polimeráz-láncreakció teszt.

Köztudott, hogy a humán papilloma vírus (HPV) a méhnyakrák ismert oka, de van még hét tény, amit érdemes tudnia erről a kórokozóról.

A vírusfejlődést valószínűbbé tevő körülmények megértésével nagyobb esélyünk van arra, hogy sikeresebben védekezzünk a fertőzés ellen.

Számos -biotikum utótagú kifejezés bukkant fel az utóbbi években, és valamennyi kapcsolatban van a normál baktériumflórával. 

A mikróbák világa sem oszlik meg a velejéig gonosz és a hasznos kategóriák között, és főleg nem az előbbi a jellemző.

Ha a saját erők nem elegendők az azonnali védelem biztosításához, külső segítséget kell igénybe venni.

A makro- és mikrokörnyezetünkben, valamint a szervezetünkben milliónyi mikroorganizmus él, melyek megvédenek a fertőzésektől, de akár kiválthatják is az infekciókat.  

A parazita (élősködő) egy másik faj egyedeinek testében vagy testfelszínén él és annak testéből táplálkozik.

Dr. Barcs István mikrobiológust, nyugalmazott tanszékvezető főiskolai tanárt kérdeztük a mikrobiológiai és járványügyi felsőoktatási képzés fontosságáról, valamint a tudás közérthető formában történő átadásáról.

A fertőzéseket okozó mikrobák leggyakrabban közvetlen érintkezéssel, közvetítő közeg által vagy cseppfertőzéssel kerülnek egyik emberről a másikra.

A COVID-19 járvány kezdete óta a WHO több jelentést is kapott szokatlan népegészségügyi eseményekről, amelyek valószínűleg a SARS-CoV-2 változatai miatt következtek be.