Az emésztőrendszer mindaddig, amíg megfelelően működik, kulcsfontosságú szerepet játszik az egészségünk megőrzésében.

Sokszor gondolkodtunk már el azon, miért érezzük a hasunkat gyakran felfúvódva az étkezések után, még akkor is, ha csak kevesebb ételt ettünk.

Az irritábilis bél szindróma az egyik leggyakoribb „pszichoszomatikus” emésztőrendszeri zavar - a testi és a lelki tünetek egy ördögi körben zárulnak össze.

Nem szabad megvárni, amíg a májkárosodás tünetei (például sárgaság, jobboldali hasfájdalom) megjelennek, mert ezek arra utalnak, hogy a máj már nagyon beteg.

Számos oka lehet annak, hogy savanyú ízt érzünk a szájunkban. Amennyiben nincsenek egyéb tüneteink, akkor ez nem okoz aggodalmat.

Kevesen ismerik a májbetegségek tüneteit, ami pedig nagyobb veszélyt jelenthet a súlyosabb betegségek és a májrák kialakulására nézve.

A nyelési nehézség és a nyelészavar nem ugyanaz.

Az asztma és a reflux gyakran együtt jelentkezik a gyermekeknél és a felnőtteknél egyaránt. Ennek oka azonban még nem ismert.

A gyomorfekély során a gyomrunk nyálkahártyája valamilyen oknál fogva megsérül és kiszakad.

Az alkalmi gyomorégés normális jelenség és ritkán jelez súlyosabb problémát. Ha azonban valamilyen ok miatt tartóssá válik, akár gyomorfekélyt is okozhat.

Az emésztőenzimek mokeluláris szintre bontják le az elfogyasztott ételt, de nemcsak a szervezetünkben találhatóak meg.

A matematikai modell a gyomorfekélyt, gyomorrákot és más betegségeket okozó fertőzés és az antimikrobiális rezisztencia közötti összefüggést vizsgálja.

A vékonybél felszívódási zavarainak számos oka lehet, melyeket együttesen malabszorpciós szindrómának nevezünk.

A lassú gyomorürülésnek számos oka van, és ha nem kezelik, szövődményekkel járhat.

Az általában jóindulatú végfekélyeket bélproblémák és emésztőszervi gyulladások okozhatják. Sok esetben az étrend megváltoztatásával orvosolhatók.