A szívszövetben kialakuló hegminták értékelésére épített algoritmus pontosabban képes előre jelezni a potenciálisan életveszélyes ritmuszavarokat, mint az orvosok.
A COVID-19 agyi szövődményeiről szóló tanulmány megállapította, hogy a kórházba került 100 betegből egynél központi idegrendszeri szövődmény alakul ki.
A COVID-19-változatok megjelenése arra késztette a tudósokat, hogy megvizsgálják, vajon a meglévő oltások továbbra is hatékonyak-e a SARS-Cov-2 új törzsei ellen.
Az emberi szervezet immunrendszere idővel gyengül, így az idősebb felnőttek fogékonyabbak lesznek a fertőzésekre, ami a tudósok számára rejtélyes probléma.
A szaponin/TLR agonistának nevezett „kombinált” adjuváns fokozhatja a vakcinák védő erejét, vagyis lehetővé teszi minden védőoltás hatékonyságának javítását.
Egy mesterséges intelligencia program segíthet az orvosoknak felmérni, hogy mely kezelések a legjobbak a vastag- és végbélrákban szenvedő betegek számára.
A kutatók azokat a mechanizmusokat vizsgálják, amelyek révén a SARS-CoV-2 károsítja a veséket, súlyos veseproblémákat és akár krónikus vesebetegségeket okozva.
Egy tömegspektrométerhez csatlakoztatott készülék alig egy perc alatt elemzi a leheletmintákat, így ez gyors és olcsó módja lehet a fertőzés észlelésének.
Az úgynevezett wFDCF arcmaszk az első olyan nagy pontosságú SARS-CoV-2 nukleinsav-teszt, amely lehetővé teszi a gyors, laboratóriumon kívüli diagnosztikát.
