A téli, napfényszegény időszakokban érdemes a D-vitamin-pótlásról gondoskodnunk, de tisztában kell lenni azzal, hogy a túlzott bevitele egészségkárosító hatású is lehet.

A mozgásszervi problémákkal küzdők számára a mai napig az egyik legtöbbet javasolt sport, hiszen az egész testre jótékonyan hat.

A kutatók kiderítették, hogyan zavarhatók meg az antitestválaszok, hogy azonosíthassák a célpontokat a jobb kimeneteli eredmények érdekében.

Egy új tanulmány szerint az alacsony szélsebesség és a beltéri szellőztetés hiánya a COVID-19 fertőzés gyakoribb előfordulásával jár együtt.

Az új étrend a sztárok között is hódít, ugyanis engedi a vörösbor és a csokoládé fogyasztását.

A kutatók a COVID-19 négy új alcsoportját határozták meg, amelyek az intenzív osztályra való felvételt követő 24 órán belül azonosíthatók a betegekben.

A COVID-19-fertőzött, rosszul kontrollált asztmában szenvedő gyermekek nagyobb valószínűséggel igényelnek kórházi kezelést.

A COVID-19-fertőzött terhes nőknél nagyobb valószínűséggel lépnek fel szövődmények a terhesség és a szülés során, mint azoknál, akik nem fertőződtek meg.

Az allergiás betegségekben szenvedőknél alacsonyabb lehet a COVID-19 fertőzés kockázata, különösen akkor, ha asztmában is szenvednek.

A világjárvány idején „fellépő” problémák (pl. határok lezárása, a munkahely elvesztése) fokozták az élelmiszerhiányt és meggyengítették az emberek egészségét.

A terv legtöbb változata magában foglalja a finomított szénhidrátok, a feldolgozott élelmiszerek és a hozzáadott cukrok korlátozását, miközben sok gyümölcsöt, zöldséget és egészséges zsírokat ajánl, valamint jó fehérjeforrást minden étkezéshez.

A kutatók meglepődtek, amikor felfedezték, hogy a mikroműanyag „öregedése” hozzájárulhat a lakosság növekvő antibiotikumokkal szembeni rezisztenciájához.

Bár még mindig sok az ismeretlen, számtalan kérdés merülhet fel az emberekben az új koronavírus legújabb variánsával, az Omicronnal kapcsolatban.

Télen kevesebbet vagyunk szabad levegőn, ritkábban mozgunk, és zöldségből-gyümölcsből sem jut annyi, mint korábban.

A kutatók olyan metabolitokat, az anyagcsere közbenső vagy végtermékeit azonosították az emberi mikrobiomban, amelyek gátolják a COVID-19 fertőzést.