Bár régóta ismert, hogy a terhesség alatti élettani és anatómiai változások hozzájárulhatnak a vesekő kialakulásához, az összefüggést eddig nem bizonyították.

A szív- és érrendszeri betegségek bizonyos típusait nehéz felismerni, különösen a korai szakaszban, amikor a leghatékonyabb lenne a kezelés.

Bár a vastagbélráknak számos kiváltó oka van - ideértve például az étrendet -, gyakran megjelenik a családi génekben, nemzedékről nemzedékre öröklődve.

Az inaktivitás nagyobb kockázatot jelent a COVID-19 miatt, mint a legtöbb kockázati tényező. Ha ez valóban így van, akkor nagy a probléma.

Bár elsőre ijesztő lehet a látvány, néhány kisbaba fogakkal születik, aminek megvannak a biológiai okai.

A szuvasodások, gyulladások, fertőzések következtében megszűnhet a fogak egészséges vérellátása, a belső anyagaik így pusztulásnak indulnak, végül a fog elhal, bár ennek külsőleg nem mindig van jele.

Egyre többen választják ezt az esztétikai beavatkozást.

A gyomorfekély során a gyomrunk nyálkahártyája valamilyen oknál fogva megsérül és kiszakad.

Egyáltalán nem mindegy, hány százalékát teszik ki az állati vagy növényi fehérjék az étkezésünknek.

Egyáltalán nem ritka jelenség, hogy a csecsemőknél egyes ételek vagy higiéniás szerek allergiás reakciót váltanak ki.

Ami az egyik embernek szemét, az a másiknak kincs – vajon a vizelet segíthet a húgyhólyagrák pontosabb diagnosztizálásában és célzott kezelésében?

Közeledik a nyár, és a bőrünket egyre több és egyre erősebb UV-sugárzás éri, ami hosszú távon nagyon káros lehet.

A legtöbb ember hallott már a poszttraumás stresszről (PTSD), ami olyan szorongásos állapot, amely traumás események, például természeti katasztrófa vagy autóbaleset következménye.

A viszonylag új keletű igény szerinti szoptatással kapcsolatban még mindig sok tévhit él a köztudatban – ezeket cáfolják meg a következő tények.

A gyermekvállalást meddőség gyanúja esetén meg kell, hogy előzze ilyen vizsgálat.